Rizikófaktorok

Magas vérnyomás

A magasvérnyomás, mint „néma gyilkos”

Nem véletlenül kapta a magasvérnyomás-betegség a „néma gyilkos” nevet. Tünetek nélkül, fájdalommentesen, alattomosan jelentkezik. Akár hosszú évek is eltelhetnek anélkül, hogy felfedné magát. Sokszor csak egy munkaalkalmassági vizsgálat vagy egy alkalmi vérnyomásmérés kapcsán derül fény a magas vérnyomásra. Néha azért nem tulajdonítunk jelentőséget a magasabb értékeknek, mert éveken keresztül inkább az alacsony vérnyomás volt jellemző, mely még panaszokat is okozott. Gyakori eset, hogy stresszhelyzetekben kiugrik a vérnyomásunk a normális értékek fölé. Ez felhívhatja a figyelmünket arra, hogy fokozottan veszélyeztetettek vagyunk és a magasvérnyomás-betegség kialakulásának esélye nagy. Ezért a magasvérnyomás-betegséget körözzük életre halálra, mert van olyan eset, ahol az életünk a tét, csak nem vagyunk ezeknek a tényeknek a tudatában. Abban az esetben mondhatjuk ki a magasvérnyomás-betegség kórisméjét, ha több alkalommal is 140/90 Hgmm feletti értéket mértek (mindkét felkaron) nyugalomban, ülő helyzetben, három egymást követő mérés során.

Mi okozza a magas vérnyomást?

Egyrészt örökölhetjük, másrészt számos betegség következtében is kialakulhat. Továbbá azt is válaszolhatjuk erre a kérdésre, hogy maga az élet. Ha bővebben akarjuk kifejteni a választ, akkor az életvitelünkben kell keresni azokat az okokat, amelyek magas vérnyomáshoz vezethetnek. Az erek az élet folyamán maguk is egy öregedési folyamaton mennek keresztül. Ezt a természetes folyamatot a helytelen, egészségtelen életmódunkkal felgyorsíthatjuk és ezzel fokozhatjuk az érkárosodás mértékét. Csodálatos dolog lenne, ha ezt a természetes öregedési folyamatot képesek lennénk visszafordítani. Sajnos az ereket megfiatalítani képtelenek vagyunk, de a folyamatot képesek vagyunk befolyásolni életmódunkkal és gyógyszeres kezeléssel is.

Milyen kockázati tényezők, más néven rizikófaktorok vesznek részt a magasvérnyomás-betegség kialakulásában és befolyásolják hátrányosan az erek egészségi állapotát?

• Örökletes tényezők
• Életkor
• Túlsúly
• Dohányzás
• Túlzott sófogyasztás
• Stressz
• Testmozgás hiánya
• Egészségtelen táplálkozás
• Túlzott alkoholfogyasztás

Ezek a tényezők évekig, évtizedekig is kifejthetik a hatásukat anélkül, hogy panaszt okoznának. A legtöbb esetben kezdetben még csak kis mértékben emelkedett vérnyomásértékeket mérünk, amit hajlandóak vagyunk elbagatellizálni. Sajnos, gyakran csak akkor fordulunk orvoshoz, mikor már igazán magasak a vérnyomásértékeink és tünetmentes célszervkárosodások állnak fenn.

Mikor beszélhetünk magas vérnyomásról?

Két szám, amely lehet, hogy már ismerősen cseng: 140/90 Hgmm. Ez vagy ezen érték felett már gyógyszeres kezelés vagy életmód-változtatás javasolt, akkor is, ha Ön nem rendelkezik egyéb társbetegséggel vagy többletkockázattal. Amennyiben egyéb társbetegsége is van (pl. cukorbetegség, vizeletfehérje kóros mennyiségű ürítése – albuminuria, vesebetegség vagy átesett szívinfarktuson, esetleg szélütésen), akkor az Ön számára kitűzött vérnyomás célérték még alacsonyabban van: 130/80 Hgmm.

Mi történik az erekkel a magas vérnyomás fennállása esetén?

Magasvérnyomás-betegség során az erekben mérhető nyomás tájékoztat minket az erek állapotáról. Az erek az életkor előrehaladtával és a megnövekedett nyomás következtében veszítenek rugalmasságukból (érelmeszesedés) és már nem képesek a megnövekedett nyomást károsodás nélkül elviselni. Már a kis mértékben emelkedett vérnyomás (például 150/100 Hgmm) is képes károsítani hosszú távon az erek belső falát. Szintén az öregedés és a megnövekedett vérnyomás következménye az erek izmos falának megvastagodása és ezzel együtt gyakori az ér átjárhatóságának nehezítettsége. Az erek behálózzák a teljes testet és életfontosságú szerveinket is ellátják vérrel. Ilyen életfontosságú szervek a szív, az agy, a vese, a szem stb. Ha ezeknek az életfunkciókhoz nélkülözhetetlen szerveknek károsodnak vagy záródnak el az erei, azt érkatasztrófának is nevezik és sok esetben végzetes is lehet. Ezért kulcsfontosságú a lehető legkorábban hatékonyan csökkenteni a vérnyomást. Így kivédhetjük a következményes érkárosodásokat, esetleges érkatasztrófákat.

A magas vérnyomás gyógyszeres kezelése

A magas vérnyomás élethosszig tartó odafigyelést és legtöbb esetben élethosszig tartó gyógyszeres kezelést kíván. Ha nem is gyógyítható, de eredményesen kezelhető, ami a vérnyomás tartós normalizálását jelenti. Ezzel megelőzhetők a késői szövődmények, a célszervkárosodások kialakulása és csökkenthető az érelmeszesedés. Csak akkor érhető el eredmény, ha a kezelés hatékony. A hatékony vérnyomáscsökkentés a célértékig történő kezelést jelenti minden esetben.

Ehhez a következőket kell tennie:

Minden nap szedje be gyógyszerét, lehetőleg ugyanabban az időpontban.
Amennyiben van lehetősége vérnyomásmérésre a családban vagy a környezetében, mérje rendszeresen vérnyomását és jegyezze is fel a mért értékeket.
Havonta keresse fel orvosát, vigye magával a vérnyomásnaplóját vagy feljegyzéseit a mért értékekről.
Ha nincs otthoni vérnyomásmérési lehetősége, ellenőriztesse vérnyomását az orvosi rendelőben havonta legalább egyszer.
Szükség esetén végezzék el a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat.
Ha bármi panasza van vagy a gyógyszerrel kapcsolatos kérdései adódnak, azonnal vegye fel a kapcsolatot orvosával!

A vérnyomáscsökkentő kezelés abban az esetben is ellenőrzésre szorul, ha Önnek a múltban beállították a vérnyomását és rendszeresen szedi az előírt gyógyszereket

Ha vérnyomása tartósan a kívánt célértéken van, ne hagyja abba a gyógyszeres kezelést. Amennyiben elhagyja, a vérnyomása kezelés nélkül visszatér a kezelés előtti emelkedett értékekre. Nem nélkülözhető a vérnyomás rendszeres ellenőrzése és havonta, kéthavonta, mindenképp beszélje át szakemberrel a gondozás eredményeit. Sok esetben a régebben beállított gyógyszer dózisemelésre vagy változtatásra szorul, de ezt csak az orvossal történő rendszeres egyeztetés derítheti ki. Sokat segít állapotának megítélésében a vérnyomásnapló vezetése.

A vérnyomás ellenőrzése, valamint az otthoni önvérnyomás-mérés kiemelt jelentőségű

A vérnyomásmérés az orvosi rendelőben egy pillanatnyi helyzetről ad megbízható eredményt. Ez a napszaki ingadozásokról, az esetleges alacsonyabb vagy magasabb értékekről nem ad képet, így sokszor tévesen ítéljük meg a vérnyomást.

Az otthoni vérnyomásmérés hasznos kiegészítője a rendelői méréseknek. Az otthoni mérést nyugodt környezetben, a „fehér köpeny” hatás elkerülésével végezheti el reggel és este. Ajánljuk, vezessen méréseiről naplót, ez orvosának is hasznos információt nyújt. Az otthoni vérnyomásméréssel sokkal jobb képet kapunk a vérnyomás napi alakulásáról, esetleges kiugrásokról, ingadozásokról, a gyógyszer hatásáról. Ezért nagyon sokat segít az alaposan vezetett vérnyomásnapló.

Általános tudnivalók a vérnyomás méréséről

Közvetlenül a mérés előtt 5 percig pihenjen, kerülje az étkezést és a dohányzást. Mindig ugyanazon a karon (általában bal felkaron) végezze el a mérést. Ügyeljen arra, hogy a mandzsetta körülbelül egy magasságban legyen a szívével. A mandzsetta legyen megfelelő méretű, feszes, de ne legyen szoros. Mérési eredményeit dátummal, időponttal, megjegyzéseivel kiegészítve jegyezze fel mérési naplójába. Vegye figyelembe, hogy az otthon mért vérnyomás normálértéke alacsonyabb, mint a rendelőben mérve. Konkrétan, nem haladhatja meg alapesetben a 130-135/85 Hgmm értéket.

A napközben ismételten, gyakran végzett vérnyomásmérés pontosabban mutatja meg a valódi értékeket, a napszaki változásokat. Bizonyos esetekben az orvos 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) végzését rendeli el, mert részletesebb, pontosabb információkra van szüksége a diagnózis kialakításához vagy az optimális kezelés megválasztásához.

Minden olyan vérnyomásadattal, amit az orvos rendelkezésére tudunk bocsátani, segítünk teljesebb képet kapni arról, hogy megszokott életvitelünk mellett hogyan alakulnak vérnyomásértékeink. Emellett sikeresebb lesz a vérnyomás beállítás és a gondozási célok is pontosíthatóak.

Dohányzás

Dohányzás

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, amiből talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje. Ezen összetett hatása miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyinfarktus gyakoriságát. A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:

A dohányzás abbahagyása után

• 20 perccel: a vérnyomás, pulzus javul
• 1 nappal: a szívroham valószínűsége csökkenni kezd
• 3 hónappal: a keringés javul
• 1 évvel: a szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak
• 5-15 évvel: az agyinfarktus veszély már akkora, mintha sose dohányzott volna

Cukorbetegség

A cukorbetegség is a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kiemelt kockázati tényezője, ugyanakkor a világon a leggyakoribb anyagcsere betegségként tartják nyilván. Cukorbetegségben az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet egyes sejtjei nem képesek a vérből a szőlőcukrot felvenni. Az inzulinhatás csökkenése vagy hiánya kialakulhat inzulinhiány vagy inzulinrezisztencia miatt.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb ismételten magasabb 7 mmol/l-nél, vagy a cukorterhelés során a 120 perces érték 7,8 – 11,1 mmol/l között van, az a csökkent cukortolerancia. Ez a két eltérés még nem azonos a cukorbetegséggel, bár már fokozott érrendszeri rizikót jelentenek. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami laboratóriumi vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki.

A betegségnek két típusa különböztethető meg: az 1-es típusú cukorbetegség, amely elsősorban fiatalabb korban, általában 30 éves kor alatt jelentkezik, míg a 2-es típusú többnyire 40 év feletti, elhízott személyeknél alakul ki.

1-es típusú, inzulinfüggő cukorbetegségben a hasnyálmirigy egyáltalán nem, vagy csak a szükségesnél kevesebb inzulint termel, míg a 2-es típusú, nem inzulinfüggő cukorbetegség esetén a hasnyálmirigy valójában normál mennyiségű inzulint termel, azonban a sejtek érzéketlenné válnak vele szemben.

Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kísérőbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.