Végzetes szívbetegségek

A kardiovaszkuláris betegségek új európai statisztikai évkönyvében Magyarország változatlanul gyengén áll: a halálozásban a legrosszabbak között, a szívbetegek egészségügyi ráfordításában a sereghajtók között található. Pedig a szívbetegség csak gazdasági megközelítésben is döbbenetes károkat okoz: évente 240 milliárd forint veszteséget jelent az országnak.

Hazánkban minden második haláleset szív- és érrendszeri betegségnek köszönhető. Magyarországon a koszorúérbetegség vezet, de nálunk a legmagasabb az agyérbetegségek száma is az OECD országain belül. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség a magas vérnyomás, amelyben sajnos nagyon sokan szenvednek.

A hirtelen szívhalál hazánkban is gyakori, évente több, mint 25 ezer ember hal meg miatta. Ilyenkor a keringés hirtelen áll le. Szívhalál esetén az első tünetektől számított 1 órán belül meghal a beteg, s szívritmuszavar okozza a vesztét.

Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe, azok esetében, akiknél megfigyelhető a szív-és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata.

Életmódunk számos ponton vezethet szívinfarktushoz és stroke-hoz. Ha a megelőzés a célunk, fontos számításba vennünk a kockázati tényezőket: ezek a magas vérnyomás- és vércukorszint, a megemelkedett koleszterinszint, az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, valamint az ülő életmód, melyből hiányzik a megfelelő mennyiségű mozgás.

A szív-és érrendszeri betegségek a 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához kapcsolódó hormonális változások miatt a nők esetében is gyorsan nő a gyakoriságuk, így ettől az életkortól a kockázat a két nem tagjai között közel azonos.

Vannak azonban bizonyos, ún. néma, de kockázattal járó szívbetegségek, melyek gyakran hosszú ideig nem okoznak panaszt, váratlanul jelentkezhetnek és sajnos gyakran végzetes következményekkel is járhatnak, mint a több, kiváló sportolónk életét is követelő hirtelen szívhalál is.

Intő jelek:

A szív- és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

• Mellkasi fájdalom (mely sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban)
• Légszomj, fulladás vagy alig feltűnő nehézlégzés-érzés
• Szívdobogás érzés, nyugalmi állapotban is magas pulzusszám
• Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság

A megelőzés legbiztosabb módja, ha nemcsak a fenti tünetek észlelésekor, de tünetmentes állapotban is, évente elvégeztetünk egy komplex kardiológiai szűrővizsgálatot. A szűrés az alábbi lépéseket foglalja magában, s mindössze 60 percet vesz igénybe:

1.) vérvétel (nemcsak szív-érrendszeri rizikófaktorokra, hanem minden szervrendszerre is kiterjedő általános vizsgálat)
2.) jelen panaszok és korábbi betegségek átfogó, nem csak kardiológiai jellegű átbeszélése (=anamnézis felvétel)
3.) teljeskörű fizikális vizsgálat (nem csak kardiológiai jellegű)
4.) nyugalmi EKG
5.) szívultrahang
6.) terheléses EKG
7.) leletek és a teendők összefoglalása, átbeszélése írásban és szóban,
8.) szükség esetén gyógyszerfelírás és/vagy nem gyógyszeres életmódkezelési program összeállítása.

A szűrések alkalmával már idejében felismerhetjük a már említett rizikófaktorokat vagy kezdődő szív- érrendszeri szövődményeiket, így a súlyosabb kórképek kialakulása megelőzhető. Az esetleges gyógyszeres terápia optimalizálása mellett személyre szabott tanácsokat kaphatunk étkezési szokásaink átalakításához, illetve az állapotunknak leginkább megfelelő mozgásformákra vonatkozóan.

Forrás:

https://www.drfachet-gyogygomba.com/szivbetegsegek/

http://www.mnsza.hu/szivbeteg/kockazat/eletmod.php

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/sziv_es_errendszeri_betegsegek_megelozese/cikkek/a_leggyakoribb_szivbetegsegek_es_tuneteik/20001117120945