Amire figyelni kell

Testsúly

A mindennapos testsúlymérés (lehetőleg reggel vizeletürítés után, reggeli előtt) a szívelégtelenség roszabbodásának megbecsülésének legegyszerűbb módszere. Ha a testsúly rövid idő belül jelentősen növekedik (1-3 nap alatt 1-2 kg-nál többel), az annak a jele, hogy a szervezetben túl sok folyadék gyűlt fel és a szívelégtelenség súlyosbodott. Ilyenkor kezelésen módosítani kell, vizelethajtó bevétele szükséges és egyéb változtatás is indokolt lehet, amit a kezelőorvossal soron kívül meg kell beszélni.

Pulzus

Rendszerint a csukló felett, az alkar tenyéri felszínén, a nagyujj felőli oldalon futó verőér megtapintásával tudjuk vizsgálni. Ha ez nehezen kitapintható, akkor a nyak két oldalán futó valamelyik verőér tapintása igazíthat útba. A pulzus normálisan szabályos ritmusú és a percenkénti gyakorisága megegyezik a szívütések gyakoriságával. Az otthoni vérnyomásmérők többnyire alkalmasak a pulzusszám megállapítására is.

Vérnyomás

Szívelégtelenségben szenvedő betegek ideális vérnyomása 120/80 Hgmm vagy ez alatti. A szokásos gyógyszerek megfelelő adagban történő alkalmazása mellett a betegek vérnyomása rendszerint alacsony, amit általában jól tűrnek.

A szívelégtelenség tüneteinek és jeleinek változása

Ha a boka vagy az alsó lábszár duzzadása fokozódik vagy a nehézlégzés gyakrabban jelentkezik, kisebb terhelésre, esetleg nyugalomban vagy rohamszerűen az éjszakai órákban is fellép, akkor rendszerint a szívelégtelenség súlyosbodása áll fenn. Ilyenkor a kezelőorvost soronkívül fel kell keresni!

Szintén sürgős orvosi vizsgálat szükséges, ha váratlan mellkasi szorító fájdalom lép fel vagy bármely eddig nem észlelt szokatlan panasz és tünet jelentkezik (pl. szapora, rendetlen szívdobogás, erős szédülés, fulladás, a vizelet mennyiségének csökkenése, hányinger, hasmenés, láz, kiütések, izomgörcsök).